|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 11 találat | lapozás: 1-11 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Gyarmathy Zsigmond 2001. június 5.Jún. 3-án koszorúzási ünnepséggel emlékeztek Bánffyhunyadon /a helyi Kós Károly Kulturális Társaság szervezésében/ Kalotaszeg Nagyasszonyára, Gyarmathy Zsigáné - született Hori Etelkára. Lőrincz András helyi kutató ismertette a Nagyasszony életének fontosabb állomásait, külön kitért férje, Gyarmathy Zsigmond királyi tanácsos szerepére, Kalotaszeg felvirágoztatására irányuló törekvésére. Ő volt az, aki megalakította a kalotaszegi Takarékpénztárt, a házaspár nevéhez fűződik az árvaház, valamint a normáliskola beindítása is. Szentandrási István városi RMDSZ-elnök hangsúlyozta: nagy szükség lenne az összefogásra, amely sajnos jelenleg nem jellemzi a bánffyhunyadi magyarságot. A temetőben a Gyarmathy-sír a Gyarmathyné nevét viselő általános iskolások irodalmi köre szépen kitisztította, rendbetette. A sírnál elmondott ünnepi beszédében Péntek Attila, a Kós Károly Kulturális Társaság elnöke hangsúlyozta, milyen nagyszerű munkát végzett Gyarmathyné több mint száz évvel ezelőtt, hiszen hatását és áldásos gyümölcsét a mai kalotaszegiek, akár magyarok, akár románok, élvezik, hiszen jókora jövedelmet jelent számukra a kalotaszegi népi varrottasok eladása, értékesítése. /Péntek László: Kalotaszeg Nagyasszonyának élő hagyatéka. Gyarmathy Zsigánéra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./2004. március 18.A kalotaszentkirály-zentelki iskola két volt diákja /Okos Márton és Kiss B. Atilla/ tanulmányi ösztöndíj alapítását kezdeményezte az elmúlt évben. Az ösztöndíjat a falu iskolájának egykori diákjáról, Gyarmathy Zsigmondról nevezték el, aki 1832-ben született Kalotaszentkirályon. Most adták át az Ady Endre iskolában a Gyarmathy Zsigmond ösztöndíjat. /Péntek László: Átadták a Gyarmathy Zsigmond ösztöndíjat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./2005. március 14.Március 15-e ma is rendkívül fontos a magyarok számára: ez az ünnep ugyanis nemcsak a múltra való emlékezés, hanem a jövőbetekintés, a magyar összefogás ünnepe is – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke március 11-én Kalotaszentkirályon, a Gyarmathy Zsigmond Ösztöndíjak átadási ünnepségén. Ez évben hat magyar iskolás részesült az ötmillió lejes támogatásban. Az ösztöndíjalapot 2003-ban hozták létre, a kalotaszegi-zentelki iskola első írásos említésének 350. évfordulója alkalmából. – Legnagyobb ünnepünk, nemzeti színeink arra figyelmeztetnek, nemcsak elődeink, hanem mi magunk is képesek kell legyünk az összefogásra, a jövőépítésre – hangsúlyozta Markó Béla. /Márton Adél Evelin: Március 15-e a múltra való emlékezés és jövőbetekintés ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./2006. március 13.Harmadik alkalommal rendezték meg a Gyarmathy Zsigmond ösztöndíjkiosztást Kalotaszentkirályon a helyi kultúrotthonban. Ünnepi beszédet mondott Póka András-György polgármester, Máté András Levente parlamenti képviselő, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke és Lakatos András, az Ady Endre Iskola igazgatója. Az ünnepi műsor az Ady Endre iskolások előadásával folytatódott, majd Okos Márton az ösztöndíj-alapító Gyarmathy Zsigmondról emlékezett meg. Idén az öt millió régi lej értékű díjban öt diák részesült tanulmányi eredményei alapján. /Török Á. Rebeka: Kiosztották a Gyarmathy-ösztöndíjakat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./2006. március 15.Gyarmathy Zsigmond (1833–1908) és felesége, Gyarmathy Zsigáné (1845–1910), magyargyerőmonostori papkisasszonyként született Hory Etelka meghatározó egyéniségei voltak a XIX. századi Kalotaszeg életének. A házaspár nevéhez fűződik az árvaház, valamint a „normáliskola” beindítása is. A nagyasszony alapította 1890-ben a Kalotaszeg című lapot. Ő tette világhírűvé a kalotaszegi varrottasokat: kiállításokat szervezett az európai városokban Londontól Budapestig, világdivatot teremtett a kalotaszegi népművészetből. Rábeszélte az asszonyokat a varrásra, s mindehhez piacot szervezett. Gyarmathy Zsigmondról ösztöndíjat neveztek el, emellett Gyarmathy Zsigáné helyismereti vetélkedőt szerveznek minden évben Körösfőn, Bánffyhunyadon, Gyarmathy Zsigáné nevével fémjelzett alkotótábort szerveznek évente Kalotaszentkirályon. /Gyarmathy Zsigmond és Zsigáné. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./2007. március 13.Megemlékezéssel és történelmi vetélkedővel egybekötött ünnepség keretében adták át március 11-én, vasárnap Kalotaszentkirály – Zentelkén a Gyarmathy Zsigmond ösztöndíjakat. A jeles esemény vendége volt Mikola István magyarországi országgyűlési képviselő, akinek ősei egykor Kalotaszegen éltek. Póka András György helyi polgármester köszöntötte elsőként a népes közönséget. Mikola István beszédében hangsúlyozta: az ünnepek feltöltik a lelket energiával. Ilyen alkalomnak kellene lennie az 1848. március 15-ére való emlékezésnek is. – Négy olyan energiaforrás létezik, ami visszapótolhatná a történelmi tragédiák okozta veszteségeket. Az egyik a nemzeti együvé tartozás, identitástudat jelentőségében áll, a másik a szolidaritás, egymásért való felelősség tudatosítása, a harmadik a család, ami az öröm és lelki energiák legnagyobb forrása, valamint annak a hite, hogy képesek vagyunk változtatni, és egymásra találni – magyarázta. Máté András, az RMDSZ parlamenti képviselője a jelenlegi politikai helyzetre reflektált: március 15-e hibájából sajnos nem tanultunk. Most is széthúzás van: a magyarság kétfelé oszlik. De amikor itt vagyok, úgy érzem, hogy egy olyan közösség áll mögöttem, amellyel lehet együtt jövőt építeni – mondta. A kalotaszentkirályi Ady Endre Általános Iskola V–VIII. osztályos diákjai verses-zenés összeállítással léptek fel. A Kiss B. Attila és Okos Márton által alapított Gyarmathy Zsigmond ösztöndíjat öten vehettek át. A többi pályázó Várnagy Enikő helytörténeti olvasókönyvével lett gazdagabb. /Dézsi Ildikó: Emlékezés a szabadság hőseire. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./2008. március 15.Ötödik alkalommal adták át március 14-én Kalotaszentkirály-Zentelkén az Okos Márton és Kiss B. Attila által alapított Gyarmathy Zsigmond-ösztöndíjakat és a Pécsi L. Dániel budapesti heraldikus által készített okleveleket. A helyi Ady Endre Általános Iskola diákjainak Talpra magyar című összeállítása után a történelem vetélkedő díjait is kiosztották Winkler Gyula az EP-képviselő gratulált az ösztöndíjat elnyerő diákoknak. Eckstein-Kovács Péter szenátor, Kónya Hamar Sándor parlamenti képviselő, Máthé András parlamenti képviselő is szólt az egybegyűltekhez. Mihály Erzsébet a Gyarmathy-ösztöndíj kuratóriumának elnöke elmondta: idén öt tanuló részesült a 600 lejes Gyarmathy Zsigmond-ösztöndíjban. /D. I. : Kalotaszentkirály-Zentelke. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./2008. május 6.A Sztánai Füzetek sorozatban ötödikként megjelent kis kötet igazi helytörténeti csemege. A Buzás Pál által szerkesztett kiadvány /Buzás Pál: Kalotaszegi Irodalmi Breviárium. Művelődés – Szentimrei Alapítvány, Kolozsvár – Sztána, 2008/. Olyan nevek szerepelnek a kötetben, mint Vasvári Pál, Kájoni János, Debreczeni Márton, Gyarmathi Zsigmond és Gyarmathi Zsigáné Hory Etelka, Gyalui Farkas, Ravasz László, Szentimrei Jenő, de Ady Endrét és felesége Boncza Berta is. /S. B. Á: Képzeletbeli kalotaszegi utazás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./2009. március 14.Kalotaszentkirály-Zentelkén idén hatodik alkalommal adták át a Gyarmathy Zsigmond ösztöndíjakat az 1848-49-es szabadságharc hőseire emlékezve. A 21 pályázó közül hatan vehették át a jutalmat. Máté András parlamenti képviselő két nemzetromboló veszélyforrásra hívta fel a figyelmet: a nemzeti széthúzásra és a nemzeti nemtörődömségre. /D. I.: Kalotaszentkirály-Zentelke. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./2016. március 14.Ünnep – Kalotaszentkirály: vetélkedő és ösztöndíj átadásImmár tizenharmadik alkalommal került sor Kalotaszentkirály-Zentelkén a hagyományos Gyarmathy Zsigmond-ösztöndíj átadására március 11-én, pénteken, egybekötve a rendezvényt március idusának ünnepségével. Idén a rendezvény rendhagyó módon osztályok közötti vetélkedővel kezdődött. Az RMDSZ által meghirdetett Örökségünk Őrei program keretében a kalotaszentkirályi Ady Endre Iskola V., VI., és VII. osztályának csapatai mutatták be a zsűrinek és a közönségnek az általuk örökbefogadott műemlékért végzett tevékenységüket. O. M. Szabadság (Kolozsvár) 2017. március 13.Nemzeti ünnepünkre készültek a kalotaszentkirályi diákokKalotaszentkirály-Zentelkén idén korábban ráhangolódtak a március 15-ei hagyományos nemzeti ünnepre, hiszen ehhez az alkalomhoz kötődik a Gyarmathy Zsigmond-ösztöndíj átadása, amelyre ezúttal pénteken, március 10-én került sor. A tizennegyedik alkalommal kiosztott ösztöndíjban hat diák részesült a húsz pályázóból, akik közül egyre nehezebb választani a zsűrinek – tudtuk meg a díj egyik alapítójától. A nemzeti ünnepre hangolódó programmal is készültek a helyi Ady Endre Általános Iskola diákjai: volt kokárda-készítés, táncház, vetélkedő az 1848-as szabadságharcról, ünnepi műsor és koszorúzás. Lelkesen fogadtak az iskolában, a vidám hangulat könnyen ránk ragadt. Készségesen beavattak a kisdiákok a kokárdakészítés fortélyába, és azt is elárulták, ők miért is mikor viselik. Az ünnepi eseményen részt vett az ösztöndíjat támogatók közül többek közt László Attila szenátor, Sógor Csaba és Winkler Gyula EP-képviselők. Kolozsvárról pénteken reggel indulunk Kalotaszentkirály irányába, ahol az Ady Endre Általános Iskola diákjai készülnek a március 15-i ünnepségre. Rohonyi D. Iván fotósunk alkalmi idegenvezetőnek szegődik, havas hegycsúcsokról, az ezeken működő sípályákról, Kalotaszentkirály jellegzetességeiről, polgármesterekről, turizmusáról mesél, miközben navigálja sofőrünket. A kalotaszentkirályi Ady Endre Általános Iskolához érkezünk, az iskolaigazgató, Lakatos András lelkesen üdvözöl minket, majd el is magyarázza melyik termekben készítik épp a diákok a kokárdákat. Az igazgató lelkessége a terembe belépve a kisdiákokon és az őket segítő tanárokon is visszatükröződik, nagy zsivajjal készülnek a március 15-i ünnepség jelképei. Lelkesen készített kokárda, ajándékba Először a hetedik és nyolcadik osztályosokhoz nézünk be, őket kérdezem, hogy készül Kalotaszentkirályon a kokárda. – Először a hosszabb szalag zöld csíkjába fűzzük a cérnát, majd kicsi öltésekkel végigvarrjuk. Ezt összehúzzuk, és utána összedolgozzuk a két végét, ebből lesz a karika része. Aztán a rövidebb szalagot kettéhajtjuk, majd hozzávarrjuk a karikához – magyarázza kézimunkázás közben egy hetedikes lány. A lány mellett magányosan ülő fiút kérdem, szerinte miért készítik a kokárdákat: – Az ünnepség alkalmából készítjük, és amikor énekelünk és szerepelünk, akkor ezeket fel kell tegyük, a jeles nap alkalmából kell viseljük. Kérdem, ő hogy készítette kokárdáját, bele is fogna a mesélésbe, ám a rövidebb szalagja elveszett, így inkább azt kezdi keresni. Egy asztalnál ülő három fiú még csak a cérnát fűzi a tűbe, de annál hangosabban kacag. Őket is kérdem, hogy miért kell az 1848-as ünnepkor felrakni a kokárdát, kicsit pironkodva mondják, hogy nem tudják, de köze van Kossuthhoz. A végén közösen kisütik: a márciusi ifjak viselték először. Mikor visszanézek, az előző fiú még mindig a szalagját keresi. Az ötödik és hatodik osztályosoknál is ugyanúgy folyik a munka, az egyik tanárnő hangosan magyarázza, mit hova kell illeszteni, melyik szalagot hogyan kell varrni. Itt már néhány diáknak a mellén díszeleg saját műve. Egy hatodikos lány többet tud a kokárdákról, mint felsőbb éves társai, emlékszik, hogy Petőfinek a felesége készítette március 15-én első kokárdáját. Egy fiúcska szégyenlősen közelít, majd közli velem: „Ezt magának készítettem!” Kezembe nyomja, majd tanári intésre a kabátomra is tűz egy kokárdát. Jók a körülmények, mégis kevés a diák Míg nagyban folyik a munka, mi felnézünk a tanári szobába. A tanítók szomorúan mesélik, hiába a jó körülmények, az ingyen szállítás és a napi háromszori étkezés három lej fejében, mégis kevés a diák. – Tizenöt faluból hozzuk Kalotaszentkirályra a diákokat, de így is nagyon kicsi létszámú osztályaink vannak. A tehetősebbek Kolozsvárra viszik a gyerekeiket, pedig mi is biztosítunk ingyen buszos szállítást minden diák számára. Emellett az iskola étkezdéjében ehetnek is naponta a gyerekek, jelképes összegért – közli az egyik tanár. Délben kezdődik a kultúrházban a néptánc oktatás. Az iskola tornatanára, Csüdöm Norbert meséli, hogy Bíró Júlia és Varga Zoltán néptánc oktatók, akik az ünnepi alkalomkor is táncra invitáltak minden diákot és tanárt, péntekenként foglalkozásokat is tartanak két gyermekcsoportnak a faluban. A táncoktatásról ellógott fiúbandával találkozom az udvaron, megkérem, meséljenek az iskolában megrendezett 1848-as témájú vetélkedőről. – Mi fogunk nyerni – vágja rá a választ Török Pali Tamás, nyolcadik osztályos tanuló. – Négyen voltunk egy csapatban, minden évfolyamról kellett egy-egy diák a csapatba. Én Dáviddal voltam, meg még két kisebb diákkal. Az egyik feladat az volt, hogy a 12 pontot írjuk le, de úgy, hogy kicserélünk benne egy-egy szót. Mi Budapest helyett fővárost írtunk és unió helyett egyesülést. – Azért jelentkeztem, mert érdekesnek találtam, és nem az a lényeg, hogy ki győz, ki nem, hanem, hogy együtt legyünk és tanuljunk. Számomra azért volt izgalmas a verseny, mert tanulhatsz is belőle, és ezeket még hasznosítani is tudod – meséli Márton Anett Mónika, nyolcadik osztályos tanuló. Komolyan versengenek az ösztöndíjért A Gyarmathy ösztöndíj kiosztása előtt diákok özönlötték el a kultúrház színpadát, Megfogyva bár, de törve nem címmel mutatták be ünnepi műsorukat. A hatodik osztályosok Arany János életéről és munkásságából készült rövid előadást mutattak be, a hetedikesek A walesi bárdokat vitték színpadra. Az előadásokra a diákokat Márton Mónika zenetanárnő és Péter Mónika magyar szakos tanárnő készítette fel. A Szózat közös eléneklését követte az esemény fénypontja, az ösztöndíjban részesülő diákok névsorának kihirdetése. Az egybegyűlteket házigazdaként Lakatos András, az Ady Endre Általános Iskola igazgatója köszöntötte, majd Póka András György polgármester tartott ünnepi beszédet. Idén hat tanulót díjaztak. A jó tanulmányi átlag mellett, a tanárokból álló zsűri pontozza a jó magaviseletet és az iskolán kívüli tevékenységeket is. Az ösztöndíjért komoly versengés folyik, a faluban nagy híre, presztízse van annak, hogy ki kapta meg – közölte Okos Márton. Évről évre sok diák pályáz, nehéz helyzetbe hozva a zsűrit. Már szinte hagyomány, hogy hat díjat osztanak ki, öt külön elbírálásban részesül, az egyik díjat pedig az iskola egyik bentlakó diákja kapja meg – mesélt az ösztöndíj elbírálásáról az igazgató. Az idei 20 pályázóból Gasca Ferenc Norbert hatodikos diák, Péter Jani Debóra, Varga Dóra, Lukács Eszter hetedikes tanulók, és Kolcsár Lilla, Török Pali Tamás nyolcadik osztályosok részesültek. Sarány Orsolya Szabadság (Kolozsvár) lapozás: 1-11
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
